A Magyar Köztársaság területén a levegőterheltségi szintet és a légszennyezettségi határértékek betartását az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat vizsgálja.

A kormányrendelet előírja, hogy rendkívüli levegővédelmi intézkedéseket kell tenni, ha kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között, több forrásból származó szennyezőanyag-kibocsátás következtében a légszennyezettség tartósan és nagy területen meghaladja egy vagy több légszennyező anyag tájékoztatási, vagy riasztási küszöbértékét (szmoghelyzet). A tájékoztatási és riasztási küszöbértékek túllépéséről, valamint azok túllépésének megszűnéséről az érintett lakosságot tájékoztatni kell a rádió, televízió, nyomtatott sajtó, internet útján, vagy a helyben szokásos tájékoztatási módon.

A jogszabály szerint szmogriadótervet (füstköd-riadó) kell készíteni minden 200 ezer főt elérő népességszámú városban, továbbá minden olyan településen, amelynek belterületén (belterületének egyes részein) valamely légszennyezőanyag koncentrációja a hosszú időtartamú egészségügyi határértéket, vagy a rövid időtartamú (60 perces, 24 órás) egészségügyi határértéket legalább két mérőponton az esetek 30%-ában meghaladja, vagy minden olyan településen, ahol a riasztási küszöbértékek túllépésének veszélye fennáll.

A szmogriadótervet a környezet védelmének szabályairól rendelkező 1995. évi LIII. törvény előírása szerint a helyi képviselő-testület alkotja, és rendeletben fogadja el. A szmogriadóterv tartalmi alapkövetelményeit a kormányrendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A szmogriadótervben elrendelhető intézkedések meghatározása az érintett önkormányzatok joga és kötelezettsége, ezeket az önkormányzatok a beavatkozási lehetőségek függvényében határozzák meg. A jogszabály csupán példákat tartalmaz a lehetséges intézkedésekre. Ezek szálló por esetén a következők lehetnek: A szálló port kibocsátó, helyhez kötött légszennyező források üzemeltetőinek tevékenységük mérséklésére történő felszólítása, vagy tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére való kötelezése. A porkibocsátással járó tevékenységek (építkezési munkálatok, építési anyagok szállítása stb.) felfüggesztése. A lakosság és a közintézmények (az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, valamint óvodák és bölcsődék kivételével) felszólítása a település egész területén a szilárd és olajtüzelésű fűtőberendezés használatának mérséklésére, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával. Megfelelő helyzetben a közterületek vízzel történő tisztításának elrendelése. Az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalmának elrendelése. Közlekedést érintő intézkedések bevezetése, ezen belül:

• átmenő forgalom korlátozása, illetve kitiltása, az elkerülő útvonal(ak) kijelölése;
• általános (környezetvédelmi) sebességkorlátozás ideiglenes bevezetése;
• a gépjárműforgalom korlátozása a megkülönböztető jelzést használó egészségügyi és rendvédelmi szervek gépjárművei, továbbá az ügyeletet ellátó orvosok, háziorvosok, házi gyermekorvosok, a betegszállítók és a bentlakásos szociális intézmények működésének érdekében sürgős szállítási feladatokat ellátók gépjárművei kivételével;
• a gépjárműforgalom korlátozása a gépjárművek környezetvédelmi besorolása alapján, figyelembe véve, hogy szálló por szennyezettség esetén a dízel, ózonszennyezettség esetén a benzin üzemű gépjárművek fokozottabb korlátozása indokolt, illetve a legszennyezőbb gépjárművek használatának megtiltása;
• a gépjárműhasználat további korlátozása például a rendszám páros-páratlan besorolása szerint, a 22 órától 6 óráig tartó időszak kivételével;
• a tömegközlekedés és a nem motorizált közlekedés használatának előnyben részesítésére történő felszólítás;
• a parkolási lehetőségek időleges bővítése;
• a gépjárművek indokolatlan - álló helyzetben történő – alapjárati üzemeltetésének lehetőség szerinti mérséklésére történő felszólítás.

Az országos szabályozás keretjellegű, azaz szmoghelyzet esetén minden településen az érvényes – és a fentiekben meghatározott rendben megalkotandó –szmogriadóterv szerint kell eljárni. Egészen mások a beavatkozási lehetőségek egy kisebb településen, ahol a meghatározó szennyezőforrás a lakossági fűtés, mint a nagyvárosokban, ahol a közlekedés is hozzájárul a helyzet kialakulásához. Speciális esetben egyes ipari források kibocsátásai is hozzájárulnak a szennyezettség növekedéséhez. Ezek miatt mindenhol a területre, a szennyezés forrásaira tekintettel kell meghatározni a szükséges intézkedéseket. Azokon a településeken, ahol nincs beavatkozási lehetőség, a lakosság tájékoztatása ezekben az időszakokban a fő feladat.