Lexikon: februári népi megfigyelések

Február is jócskán bővelkedik népi meteorológiai megfigyelésekben, gondoljunk csak az árnyékától megijedő medvére, Zsuzsanna felharsanó pacsirtáira és jégtörő Mátyásra.

Gyertyaszentelő (február 2.): „Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél”. Marad ellenben a hideg, ha ezen a nevezetes napon fényes az idő.  Újabb keletű megfigyelések szerint, ha ekkor az előbújó medve árnyékát meglátja, visszabújik még a barlangjába. Egy másik megfigyelés szerint jó idő esetén ameddig besüt a nap a tornácra, addig fog még később beverni a hó is.

Dorottya napja (február 6.): „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” Vagyis, ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára (febr. 16.) megenyhül az idő.

Bálint nap (február 14.): „Veréblakodalom” a jel, a hangos csivitelés a jobb idő hírnöke.

Julianna napja (február 16.): „Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt”.  Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog.

Zsuzsanna napja (február. 19.): A megszólaló pacsirták jelzik – meg az, hogy a mondás szerint „Zsuzsánna elpisili a havat” a tél végét.

Üszögös Szent Péter napja (február 24.):  „Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő”.  Azt is mondják, hogy amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József-napkor is.

Mátyás napja (február 24.): „Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál” (jeget), s a pásztorok szerint, ha éjszakáján fagy, még negyven napig hideg lesz.